Online hirdetés: csináld jól!

Napilapokban, hetilapokban, magazinokban jelenik meg. Jellemzője, hogy a passzív, befogadói olvasási kultúrára épül, nincs benne interaktivitás. Bár folyamatosan egyszerűsödik, de még a mai nap is egyfajta intellektualizmust vár el a befogadójától, hiszen értelmezni kell az általában kép és szöveg jelentette értelmi egységet. A sajtóhirdetés fizikai jellegénél fogva nem módosítható, a hirdetőnek biztosnak kell lennie abban, hogy a leadott anyagban nincs hiba. Hátránya még, hogy egy reklámfelületen csak egyszerre egy hirdetés jeleníthető meg.

Hatalmas előnye, hogy például egy honlapon felugró reklámmal szemben nem lehet ki- vagy lekapcsolni. Nagy felülete miatt rendkívül látványos, de paradox módon pont emiatt nem lehet sok információt közölni rajta, hiszen abban az esetben a zsúfolt hirdetésre az emberek nem hajlandók sok időt fordítani.

Bár a podcastek miatt az audiokultúra reneszánszát éli, a nem interaktív, csak egy érzékre ható rádióspotok általában nem annyira hatékonyak. Az emberek sokszor autóvezetés közben találkoznak ezzel a marketingeszközzel, és nem tudnak utánanézni egy-egy éppen reklámozott termékkel. Nem véletlen, hogy a reklámmixben világszerte a rádió szerepének csökkenése figyelhető meg.

A reklámvilág legújabb, azóta is íródó történetét az internet grafikus megjelenítése indította el. A World Wide Web 1993 környékén kitört a kutatóintézetek korábban unalmas felületű világából, és ahogy mondani szokás, színes-szagos köntösben várta, hogy összeköthesse a világot.

Hamar eldőlt az is, hogy mi lesz a hirdetési modellje: 1994-ben jelent meg először a banner. Ez a csík formájú online hirdetés első fecskéje a legendás Wired (akkoriban: Hotwired) magazinnak készült, és a felhasználók szinte ész nélkül kattintottak a sosem látott grafikára.

Mivel ezt már pontosan mérni is lehetett, ezért hamar eldőlt, hogy az interneten megjelenő digitális hirdetések ökoszisztémája az úgynevezett „megfigyeléses alapú gazdasági modell”-re épül. Ez azt jelentette, hogy a hirdetések készítői pontosan tudták, mennyi kattintás és látogatottság követi az online felületeket. Erre alapozva több újdonság is erősíthette a marketinget:

• a fizikaival ellentétben a „bekerülési költség” olcsóbb lett,
• gyorsabban lehetett egy-egy online hirdetést összerakni és publikálni,
• könnyebb lett a hirdetések akár egy napon belüli cserélése is,
• A/B tesztekkel fel lehetett mérni, hogy melyik hirdetés hatékonyabb,
• új, digitális formák jelenhettek meg (webizódok, különleges filmek, layeres pop-upok stb.).

Ezzel el is érkeztünk az online hirdetések szakosodásához, amelyet a digitális technológiai forradalom és a startup-világ tevékenysége idézett elő. De mely felületekről, csatornákról, eszközökről van is szó?

A Nagy Keresőháború a Google 1998-as megjelenésével ért véget. Ugyan ki emlékszik már azokra a nevekre, hogy Altavista vagy Lycos? A Google keresőmotorja minden addiginál hasznosabb és több találatot adott a felhasználóknak. A viszonylag fiatal cég hamar kitalálta, hogy a találatok helyén, a honlapjukon az adott keresésekhez passzoló reklámokat lehet elhelyezni.

A szponzorált tartalmak megjelenítése egy olyan algoritmus szerint történik, amely a keresésben megadott kulcsszavakkal kapcsolatos hirdetéseket rangsorolja és jeleníti meg. A végső sorrend egy villámgyors, automata online aukción dől el, méghozzá a keresés pillanatában.

A hirdetések megjelenését a rendszer rendkívül sokféle tényező, köztük például az összeg, a relevancia, a céloldal minősége alapján határozza meg. A Google Ads-nek jelenleg globálisan nincsen komolyan vehető konkurense, csak egy két piacon nem piacvezető.

A 2004-ben megalapított Facebook sikerrel tört be egy olyan szegmensbe, ahol a korábbi versenyzők megtorpantak. Előtte még viszonylagos ismertségre tehetett szert a MySpace, de a Facebook mindent vitt: felhasználókat, hirdetéseket, világszintű érdeklődést és elköteleződést.

A Mark Zuckerberg nevével összefonódott vállalkozás – hasonlóan a Google Ads-hez – nagyon pontos célzásokat tesz lehetővé. Ebben segíti a felhasználók adatainak folyamatos, beleegyezésen alapuló gyűjtése és feldolgozása. Az olyan kategóriák, mint például a nem, érdeklődési kör, életkor vagy lakhely szerinti célzás különlegesen megkerülhetetlenné teszi. Népszerű terméke az üzenetküldő Messenger-szolgáltatás, amely már ugyancsak befogad hirdetéseket.

A Meta 2012-ben vásárolta fel az akkor kétéves platformot. Az Instagramon képeket, videókat tölthetünk fel – a rajta futó online hirdetések is ezt a receptet követik. Az egyik kisebb konkurens, a Snap példájára lehetősége van a felhasználóknak úgynevezett

Történetek, összefüggő képek-fotók 24 órán belül önmagától megsemmisülő folyamának létrehozására is. Ezt később a Facebook is átvette, ahol szintén meg lehet jeleníteni hirdetéseket.

A vizuálisabb iparágak hirdetéseire (például divatipar, gasztronómia stb.) itt jól célozhatóan lehet költeni, ezáltal rendkívül költséghatékonyan tudnak működni. Az Instagram ezért kiválóan alkalmas márkaépítésre.

Alig másfél éves korában, 2006-ban a YouTube-ot borsos áron megvette a Google. A lépés megérte: ma már a YouTube szinte a világ nem hivatalos, interaktív tévécsatornája. Hatalmas felhasználószáma, a videós-mozgófilmes kultúra diadala miatt kedvelt online hirdetési eszköz. A reklámok legtöbbször 5-15 másodpercig jelennek meg egy-egy elindított videó előtt úgy, hogy végig kell nézni ezeket. A preroll-nak nevezett hirdetési forma trükkje, hogy már az első másodperceket izgalmassá kell tenni, mivel a nézők csak így fogják tovább engedni a hirdetést.

Ugyancsak a Google által felvásárolt alkalmazásról beszélhetünk, amely a közösségi médiát párosította az interaktív autóstérképekkel. A Waze éppen ezért elsősorban az úton lévőknek reklámozandó helyekben erős: benzinkút, étterem, az autóhoz kapcsolódó termékek (pl. autógumi). Ebben a hirdetőket négyféle hirdetési forma támogatja.

A kínai Bytedance cég alkalmazása jól halad afelé, hogy a világ legnépszerűbb felülete és szoftvere legyen. Hatalmas előnye, hogy egyszerűen használható, és algoritmusa jobban megjutalmazza felhasználóját, mint akár a Facebook vagy az Instagram.

A jellemzően rövidebb, 30-60 másodperces feltöltött videók tömegeit tartalmazó felület a korunkra jellemző médiafogyasztási szokásoknak felel meg: videókat látunk, rövideket, szinte végtelen mennyiségűt, amelyek szórakoztatóak is. A YouTube-bal ellentétben itt vertikális, és nem horizontális a képernyő: így az alapvetően fektetett, hosszanti képernyőkre (tévé, mozi) tervezett kreatívokat is újra kell gondolni.

Ha kiváncsi vagy a TikTok hirdetés rejtelmeire, akkor itt elolvashatod.

Ahogy láttuk, egy cég kommunikációs sorsát nagyban befolyásolja, hogyan teljesít a Google keresőjében. A tapasztalatok szerint a felhasználók töredéke hajlandó a második találati oldalt megnézni. Emiatt minden vállalkozásnak létérdeke, hogy a számára releváns szavakra, kifejezésekre minél előrébb szerepeljen a weboldala az organikus (nem fizetett) találatok között a keresőben. Annak érdekében, hogy a weboldal jó helyet szerezzen meg a találati oldalakon, a weboldalt a Google algoritmusaihoz kell “igazítani”.

A hatékony online hirdetés, a digitális marketing nem ördöngösség, hanem szaktudás kérdése. Érdemes tisztában lenni a hirdetési felületek sajátosságaival, és olyan partnert választani, aki maga is profi ebben! Ha eredményeket hozó online kampányokat szeretnél futtatni, keresve sem jöhettél jobb helyre: a Meraki Marketing segítségével megtalálod a legjobb megoldást. Keress minket, kérj ajánlatot!